A szombat esti hosszadalmas gyakorlás után másnap mindenki nehezen ébredt reggel 8 és 9 óra között. Ugyan a verseny csak 1-kor kezdődött Dublinban (ami kb. 2 órányira van Gorey-tól), de indulásunk előtt még meg kellett vennünk az alapanyagokat a két óriási „buzdító molinóhoz” és meg is kellett csinálnunk őket… :) 
Kapkodva, jól koordinált munkamegosztással majdnem el is indultunk időben. Kicsivel 1 óra előtt megérkeztünk a pályára, ahol más atlétika számokban már nagyban ment a verseny. Stephane (lakótársunk) verseny száma, a rúdugrás több mint két és fél óráig tartott, halál unalmas volt, jegyezném meg zárójelben, mert Stephane 5. lett és utána, már nem volt meg a "feeling" a többieket nézve, akiket nem ismertünk. Csak a fellépésünk tartott minket életben. Azzal szórakoztattuk magunk
at, hogy amíg Stephane is versenyben volt, minden egyes sikeres ugrása után felpattantunk a két molinóval a kezünkben, üdvrivalgás közepedte. Egyáltalán nem néztek minket hülyének, ááááá…;)4 óra után (véégre:) vége lett a versenynek, és előadhattuk a kis számunkat. A videót meg tudjátok nézni:) (ne haragudjatok, de 1 órát vártam arra, hogy a videó feltöltődjön a blogomra, és nem volt türelmem többet szenvedni vele, holnap megpróbálom még egyszer) Szóval nagyon vicces volt, meg igazából senki sem ismert minket, szóval nem is érdekelt, hogy mekkorát égünk. Ezután jött a jól megérdemelt estebéd, utána rövid városnézés és a pubozás…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése